Pünkösdi rózsa, bazsarózsa > Pünkösd ünnepe - wyw.hu

A bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica) növényritkaság, egész Európában csak a Baranya megyei Zengő gerincén található meg. Fokozottan védett: Természetvédelmi értéke 250.000 Ft. Védelmét ritkasága, a magyarországi flóránkban játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.

Pünkösdi rózsa: A Kínában közel 2000 éve termesztett növény, mely egyben az egyik legrégebbi kultúrnövényünk növénytani nevét (Paeonia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti. Más források nevét a paean szóra vezetik vissza, ez diadalmi éneket jelent.

A pünkösdirózsa - vagy bazsarózsa - neve ellenére nem tartozik a rózsafélék családjába, ám illatos, sok szirmú virágának szépsége a rózsáéval vetekszik. Általában pünkösd táján szokott virágba borulni, idén azonban a hirtelen jött meleg és a késői pünkösd miatt már csak a fás szárú pünkösdirózsa virágai fogják az ünnepi oltárt díszíteni.

A Pünkösdi rózsa, bazsarózsa ilyenkor virít. Frissessége, üdesége jelképezi a lélek megújulását, a kert kiteljesedését. Nem csak a kerteket díszíti, hanem a Zengő oldalában is pompázik ez a virágcsoda. Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg.

A pünkösdi rózsák lélegzetelállítóan szépek. Mihelyst a finom, néha krepppapírnak látszó szirmok a legszebb színekben bontakoznak ki, ezek a növények lesznek májusban és júniusban az ágyások felülmulhatatlan bajnokai. A legtöbb pünkösdi rózsa, amivel a kertünkben tallkoznak, eredetileg Kínából származnak. A finom, selymes virágok és a díszes levélformák ott nagyon kedveltek.

A ke­le­ti ba­zsa­ró­zsa (Paeonia tenuifolia L.) Marosludastól 21 km távolságra, Mezőzáh község északnyugati határában, a Botta-völgy legvégében, május végén 10–14 napon át virít az Erdélyi-Mezőség egyik rendkívüli florisztikai híressége, a keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia L.). Növényföldrajzi jelentőségét ilyenkor egy pillanatra háttérbe szorítja szépsége, mely maradandó esztétikai élményt nyújt az arra látogatóknak. Ilyenformán ihlette meg e növény Herman Ottót is, aki így ír róla egy állattani vonatkozású munkájában.