Top 40 legújabb link > Pünkösd ünnepe - wyw.hu

Találja meg a profi kereső segítségével az Ön számára legkedvezőbb pünkösdi wellness ajánlatot. Élvezze a szenzációs akciók adta lehetőségeket.

Belföldi pünkösdi szállás akciók profi keresővel pünkösdi hotelek, utazások

Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című könyve (CD-ROM melléklettel) az egyházi év legnagyobb ünnepeinek áttekintése. Ez az áttekintés az énekes-zenés hagyományra is kiterjed, ének-szövegeket idéz, énekes szokásokat tárgyal.

Pünkösdi hétvége a Mátyus Udvarházban 2009. május 29 – től június 1–ig Csomag tartalmazza: · 2 éjszakás elhelyezés kétágyas, fürdőszobás, tv-s szobában · Reggelivel · Részvétel az egész napos szombati és vasárnapi programokon (többek között: kisállat simogató, kézműves foglalkozások , karate bemutató, bűvész előadás, gyerek előadás) valamint Udvarházunk lovas- és fogatbemutatóján (barokk lovak bemutatója), lovaglás (póni, felnőtt, futószáras), kocsikázás · ingyenes parkoló

Pünkösdi néphagyományok és szokások, pünkösdi versek, rigmusok gyerekeknek, elsősorban óvodásoknak.

Pünkösd hétvége wellness ajánlatok, kikapcsolódás, magyarországi utazások.

Jelige Ifjúsági Magazin - Hitről és életről fiataloknak és kortalanoknak.

Csipetnyi Só - Független evangélikus magazin. Igehirdetések, fórum, hírek, galéria, hírolvasó...

Élő Víz - Pünkösdi Hitéleti Magazin. Hírek, fórum, blog.

Folyamatosan bővülő oldalainkon tájékozódhat a Biblia kialakulásáról, kéziratairól, fordításairól, a benne található értelmezési alapelvekről, felépítéséről, tartalmáról és mondanivalójáról. Bibliai tárgyú régészeti eredményekkel is megismerkedhet és térképeken követheti nyomon a benne foglalt eseményeket.

Ezt az összefoglalót elsősorban azoknak szántuk, akik ritkán jutnak el a templomba és kevés alkalmuk nyílik résztvenni a gyülekezet életében. Elsősorban rájuk gondoltunk, akik szívesen kereszteltetik meg a gyermeküket és fontosnak tartják a konfirmációt, de csak karácsonykor és húsvétkor járnak templomba. Valamint azokra a fiatalokra is, akik bár egyházi esküvőre készülnek, nem ismerik igazán egyházunk életét. Az Online Hittan egy kicsit más, mint a gyerekeknek tartott hittanórák tananyaga. Használható lexikonként egy-egy téma gyors áttekintésére. Gyakorlati kézikönyvként is forgathatja, aki szeretne eligazodni az egyházi alkalmak között, például az istentisztelet és az esküvő menetében...

Online hittan - Evangélikus egyszeregy mindenkinek. A konfirmációi oktatás témakörei. A Szentlélek a Mindenható Isten szabad és független jelenléte. Bárhol, bármikor, bárkiben jelen lehet és cselekedhet korlátozás nélkül. Ő azonban mégis leginkább az evangélium hirdetésében kíván jelen lenni és cselekedni: hitet ébreszteni a szívekben és testvéri közösségbe gyűjteni az embereket.

kereszteny.hu - Apostolok Cselekedetei - Bibliaolvasás.

Csipetnyi só - független evangélikus magazin. Az apostolok cselekedetei.

Jézus megígérte, hogy elküldi a Szentlelket egyházának. Az apostolok Pünkösd ünnepén örömmel tapasztalták az ígéretek beteljesedését. Jézus Krisztus Pünkösdkor és bérmáláskor árasztja a hívekre a Szentlelket. Nekünk is készülnünk kell erre a találkozásra, legyen az az ünnepen vagy bérmáláskor. Mégis édes keveset tapasztalnak a hívek és a bérmálkozók azokból a hatásokból, amelyet a Szentlélek adományai kifejtenek bennünk.

Ellen G. White - Amikor a tanítványok az Olajfák hegyéről visszatértek Jeruzsálembe, az emberek a bánat és levertség helyett örömet és győzelmet olvastak le arcukról. Már nem szomorkodtak szertefoszlott reményeik miatt. Látták a feltámadt Üdvözítőt és búcsúzása alkalmával tett ígérete állandóan fülükbe csengett...

Apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus kiválasztott és küldetést adott nekik. Az apostolokról elsősorban a Bibliában, különösen az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben olvashatunk. Azok az uralkodók, akik népüket a keresztény hitre térítették, apostoli király címet kaptak, amelyet utódaik is viseltek.

Reményik Sándor: Pünkösdi királyok - Erdély magyarjaihoz.

Festészet: Korognai János: Pünkösdi rózsák (festmény)

A pünkösdi ünnepkör - Áldozócsütörtök: A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja. Neve onnan ered, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is. Pünkösdi népszokások...

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Pünkösd - A "hetek ünnepe", görögül pentekoszté. A páskától számított hétszer hét napot követő ötvenedik nap.

Ma pünkösdöt ünnepeljük. Ez a nap látszólag elhalványul a két másik sátoros ünnep, vagyis karácsony és húsvét mellett. Valójában azonban éppen ez a nap őrizte meg leginkébb vallási tartalmát. Erre nem rakódott rá annyi folklorisztikus elem, és ezt nem próbálta a fogyasztói társadalom kisajátítani.

A pünkösdirózsa - vagy bazsarózsa - neve ellenére nem tartozik a rózsafélék családjába, ám illatos, sok szirmú virágának szépsége a rózsáéval vetekszik. Általában pünkösd táján szokott virágba borulni, idén azonban a hirtelen jött meleg és a késői pünkösd miatt már csak a fás szárú pünkösdirózsa virágai fogják az ünnepi oltárt díszíteni.

A Pünkösd ünnepét a 2. századtól tartjuk számon… De ne szaladjunk időben ennyire vissza. A rendszerváltás előtt vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni. A rendszerváltás e téren is változást eredményezett és a Pünkösd munkaszüneti nappá vált (először csak 1993. május 31-én!).

Régi, az apostolok idejéből való ünnep, melyet népünk a Szent István előtti időkben már ismertek, de akkor még, mint a nyárnak, a termőerőnek az ünnepét tisztelték e napokban. Szent László királyunk az egyhetes vigadalmat négy napra korlátozta, majd a háború előtti időkig, két napig, a szocializmusban pedig már, egy napig sem ünnepelhettük. Így nem csoda, hogy napjainkra, mikor ismét munkaszünet pünkösd, mára már szinte teljesen feledésbe vesztek a népi vigaszságok, szokások melyek e nyárelői szép napokhoz kötődtek. Mik ezek a szokások, hagyományok? Megpróbáljuk cikkünkben visszaidézni őket a teljesség igénye nélkül, mivel elég kevés, ami ránk maradt, ezekből a népi mulatságokból.

A „hetek ünnepe”, vagyis a pünkösd, onnan nyerte nevét, hogy kezdete a húsvéttól számított hét hét utáni első, azaz az ötvenedik napra esett. Ekkor áradt ki először a Szentlélek tüzes szélvihar formájában Jézus Krisztus százhúsz tanítványára, egy olyan mozgalmat indítva útjára, amely egy emberöltő alatt betöltötte az akkori lakott világot, s amelyet úgy nevezünk: kereszténység.

Pünkösd a kereszténységben a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Ezen a zsidó ünnepen szállt le először Jézus tanítványaira Isten Szelleme Jeruzsálemben, hogy természetfeletti erővel, jelekkel és csodákkal kísérve tudjanak tanúságot tenni Jézus Krisztus feltámadásáról és mennybemeneteléről.

A pünkösd a kiteljesedett szabadság, a jóság, az eksztatikus öröm, a megelégedettség és a Szellem ünnepe – többek között. A pünkösd ünnepének magyar neve a görög pentekoszté szóból ered, amelynek jelentése: „ötvenedik”. Az elnevezés arra utal, hogy a mózesi törvények által meghatározott zsidó vallási ünnepkörben az előtte lévő „első zsengék ünnepe” után pontosan hét héttel és egy nappal kellett ünnepelni. A pünkösd héber elnevezése éppen erre a hét hétre utal, a sávuót szó jelentése ugyanis: „hetek”.

A Szentlélekkel való betöltekezés minden hívő ember számára elérhető ígéret. A pünkösdi ünnep tartalma iránt az elmúlt időszakban világméretekben megnőtt az érdeklődés. A húsvéti ünnepnapok után ez a második legnagyobb keresztény ünnep. Pünkösdkor a Szentlélek (Szent Szellem) eljövetelére emlékeznek a keresztények. Jelen írásunknak nem célja valamiféle vallási, történelmi nosztalgia fölkeltése, hanem rá szeretnénk mutatni a pünkösd tényleges tartalmára, a Szentlélek-keresztség jelentőségére és céljára, valamint arra, hogy a pünkösdi realitás ma is élő megtapasztalás hívők milliói számára.

A kép a főoltárt mutatja Csíkszentlélekről. A Szentlélek eljövetelét mutató főtáblán kívül nyitott állapotban négy, zárt állapotban további hét kép látható, valamint az oromkép és a predella.

A zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakult ki tehát ez a keresztény ünnepünk, amelyen a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől függetlenül. Pünkösdöt a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.

Hisszük, hogy a Szentlélek isteni személy, a Szentháromságnak az Atyával és a Fiúval egyenrangú tagja. A Szentírás őt így nevezi: Isten Lelke, Krisztus Lelke, Szentlélek, vigasztalás Lelke, ígéret Lelke, igazság Lelke, kegyelem Lelke, élet Lelke, fiúság Lelke. Ezek a nevek lényét és munkáját hivatottak kifejezni csakúgy, mint jelképei (tűz, szél, víz, eső, pecsét, zálog, olaj, kenet, galamb stb.). Jelenléte és munkája tapasztalható volt a teremtésben és az ószövetségi korban is.

Sok félreértés van a Szentlélek személyiségével kapcsolatban. Néhányan úgy gondolják, hogy a Szentlélek egy misztikus erő. Mások szerint egy személytelen hatalom, amit Isten ad Krisztus követőinek. Mit mond a Biblia a Szentlélek személyéről? Egyszerűen azt, hogy a Szentlélek maga Isten. Azt is kijelenti, hogy egy személy, egy lény tudattal, érzésekkel, akarattal.

A ke­le­ti ba­zsa­ró­zsa (Paeonia tenuifolia L.) Marosludastól 21 km távolságra, Mezőzáh község északnyugati határában, a Botta-völgy legvégében, május végén 10–14 napon át virít az Erdélyi-Mezőség egyik rendkívüli florisztikai híressége, a keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia L.). Növényföldrajzi jelentőségét ilyenkor egy pillanatra háttérbe szorítja szépsége, mely maradandó esztétikai élményt nyújt az arra látogatóknak. Ilyenformán ihlette meg e növény Herman Ottót is, aki így ír róla egy állattani vonatkozású munkájában.

A bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica) növényritkaság, egész Európában csak a Baranya megyei Zengő gerincén található meg. Fokozottan védett: Természetvédelmi értéke 250.000 Ft. Védelmét ritkasága, a magyarországi flóránkban játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

A természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke (→ zöld ág). A májusi-pünkösdi ünnepkör történelmi kapcsolatai következtében egyaránt tükrözi a természet ciklikus változásaihoz fűződő mágikus-praktikus elképzeléseket és a naptári év egyházi, vallási mozzanatait. A májusfa állításának napja a magyar nyelvterület legnagyobb részén május elseje, de történeti és friss adatok szerint a nyelvterület É-i és Ny-i részén pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, tulajdonképpen melyik naphoz is kötődött tartósan, hagyományosan a májusfa-állítás ünnepi szokása.

Pünkösdölni az ünnep másnapján szoktak reggeli időben. 5 kisebb lány jár házról-házra, hogy megmutassák a királynét. Öltözetük: a királyné ruhája fehér, szoknyája fodros, rajta csillogó aranyzsinór. Feje letakarva hosszúrojtos selyemkendővel, e felett rózsás fehér tüllkendő, körül mirtus koszorú. A többi négy kislány inge bokros, keményre vasalt, fölötte virágos hosszúrojtos piros kasmírkendő. Alsó szoknyájuk kemény, ropogósra vasalt, a felső fehér, piros rózsás kasmír, a fodrok fölött csillogó arany zsinór. A nyakukon hosszú gyöngy, a hajukba hosszú pántlika, kezükben zászló (csücskénél fogva ágra kötött bécsi kendő) tejesköcsög, sótartó (konyhai) és félkézkosár ajándékok számára...

Acsalag klub képgalériái - Pünkösdölés fótók, galéria.